Nem felejtkeztem meg a vonzás törvényéről, attól, hogy nem írok házit, még szoktam gyakorolni!
Egyre többször sikerül elképzelnem magamat kismamaként, szép gömbölyödő pocakkal! :-))És nagyon jó érzés!Már nagyon várom, hogy valójában is érezhessem, milyen az amikor egy élet ott fejődik az ember szíve alatt! Mindenem odaadnám ezért!
Egyszer magamért másodszor a Jánosért, nem bírom látni ahogy kivan az miatt hogy nem születik gyerekünk!Nem tudom meddig bírja még....és az sem hogy a kapcsolatuk mennyire erős!Meddig lehet még ezt fokozni??Néha már nem tudom benne és magamban is tartani a lelket!Nagyon nehéz!Sajnos fordítva nem működik, Ő nem az a típus aki segít lelkileg helyreállni a másiknak, inkább mér visszalök a gödörbe!Így kimászni pedig elég megerőltető!Persze amikor már nagyon kibukok , mint most is akkor azért meg embereli magát, de ez nem szokott sokáig tartani!
Ezekben a helyzetekben , pedig nagyon nehezen megy a pozitív gondolatok gyakorlása !Pedig a bejegyzés elején még azt gondoltam, hogy valami vidám dologról fogok írni!Ez most nem jött össze! :-((
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése